Intézményünk diákjai a Gloria Victis 1956-os Emlékünnepségen
Október 23-a minden évben az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét idézi fel. A magyar nép bátor kiállása a sztálinista és kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen ma is példát mutat az utókornak. A Rákóczi Szövetség meghívására október 21–23. között 130 kárpátaljai diák, köztük intézményünkből 24 diák utazott Budapestre, hogy közösen tisztelegjenek a forradalom hősei előtt. Az immár háromnapossá vált Gloria Victis 1956-os emlékünnepség a Rákóczi Szövetség egyik legjelentősebb rendezvényévé vált az elmúlt évtizedek során.
Október 21-én a diákok a Magyar Nemzeti Színházban tekintették meg Vidnyánszky Attila rendezésében a János vitéz című előadást. Az élmény messze túlmutatott egy egyszerű színházlátogatáson, hiszen a klasszikus irodalmi mű új megvilágításban jelent meg a diákok előtt.
A megemlékezés második napja komolyabb hangulatban telt: a fiatalok ellátogattak a 301-es parcellához, ahol az 1956-os hősök nyugszanak. Itt csendben rótták le tiszteletüket azok előtt, akik életüket adták a magyar szabadságért. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetemhez (BME) vonultak, ahol visszaemlékezéseket és köszöntőbeszédeket hallgathattak meg. Az eseményen Gulyás Gergely miniszter beszédében Kozma Imre atyát idézve kiemelte, hogy a magyar múlt tartópillére a jelennek, amely megalapozza a jövőt. A történelmi emlékezet ereje adja a nemzet számára a szükséges kitartást és iránymutatást.
A rendezvény fénypontja a fáklyás felvonulás volt, ahol a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének diákjai egy korabeli Csepel teherautó platóján, kezükben fáklyákkal és zászlókkal tették meg az utat a BME épületétől egészen a Bem térig. A fáklyásmenet nemcsak a tiszteletadás szimbóluma volt, hanem annak jelképe is, hogy a magyar szabadság lángja örökké él. Az ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a szabadság értéke örök, és azt nemzedékről nemzedékre tovább kell adni.
Az eseményen Tarpai Viktória, nagymuzsalyi születésű Jászai Mari-díjas színésznő megható előadásában hallhattuk Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán című versét. Az előadás különleges pillanatot teremtett, ahogy a vers sorai felidézték az 1956-os forradalom fájdalmát és a fiatalok hősiességét.
A résztvevők között nemcsak kárpátaljai diákok voltak, hanem fiatalok érkeztek a Felvidékről, Vajdaságból, Erdélyből, Lengyelországból és Magyarország más területeiről is. A közös élmények és a történelmi helyszínek meglátogatása mind közelebb hozták a fiatalokhoz az 1956-os forradalom hőseit és áldozatát.
“A Gloria Victis háromnapos eseménye ötvözte a jókedvet és a tanulást. A Nemzeti Színházba való látogatás lehetőséget kínált arra, hogy a János vitézt ne csupán egy kötelező olvasmányként, hanem az ember szívéhez közel álló történetként lássuk. A 301-es parcellába való látogatás és a fáklyásmenet révén a múlt valósággá vált, és úgy érezhettem, hogy én is egy vagyok a forradalmat és szabadságharcot megéltek közül. Az események nemcsak közelebb hoztak minket egymáshoz, hanem új ismeretségek és barátságok is születtek. Jó érzéssel töltött el Pest utcáin sétálva, ahogy éreztem a magyarság határtalan testvériségét” – fogalmazott Ádám Edina, intézményük IV. évfolyamos óvodapedagógia szakos hallgatója
Dávid Alexandra
