Oroszlános vakáció: avagy az alkalmazott matekosok lembergi látogatása

Éppen csak véget ért a programozási szakmai gyakorlat és elkezdődött a nyári vakáció, amikor az Alkalmazott matematika szak III. évfolyamot befejezett diákjai úgy döntöttek, hogy a nyarat egy kétnapos utazással indítják Lemberg városában, latinul Leopolis, a szláv név jelentése: oroszlán. Így lett ez az oroszlános út az AM-III. csoport nyárindító programja. Még bőven a vizsgaidőszak előtt elkezdtük szervezni az utazást Galícia fővárosába: szállásfoglalás, jegyek vásárlása, virtuális utazástervezés az internet segítségével, hogy minél gazdagabb programban legyen részünk a július 6-7-re tervezett kiránduláson: sikerült igazán profi módon, olyan „alkalmazott matematikusan” megoldani ezt a feladatot is.

 Hajnali 4-kor indultunk Beregszászból nyílt hálófülkés vonaton Lembergbe, ahová alig 4 óra alatt meg is érkeztünk. A helyiek által Palotának becézett központi vasútállomás, ahová befutott a vonatunk, igazán impozáns és a mérnöki tervezés kiváló példája. Innen gyalogosan indultunk el, hogy meglátogassuk az első műemléket ebben a városban. A múlt század legelején épült magyar Szent Erzsébet templomot Ferenc-József császár felesége, Baváriai Erzsébet tiszteletére emelték. A Sziszinek emléket állító csodaszép katedrális Lemberg legmagasabb épülete a maga 88 méteres tornyával. Az első fotózások után villamosra „pattanva” az irányt a főtér felé vettük, hogy elfoglaljuk szálláshelyünket. A hosztelünk a történelmi központban, a Piactéren volt, a híres Fekete ház közvetlen szomszédságában. A szobáink egy olyan XV. században épült kőház második szintjén volt, melynek belső lépcsőháza, amelyen mi is közlekedtünk, a XVIII. század középén lett kialakítva. Az óváros szívében laktunk, csak néhány méterre az ősi városházától, a legjobb helyen, hogy „belekóstolhassunk” Leopolis különleges légkörébe. Miután beköltöztünk, elindultunk felfedezni a város nevezetességeit. Kiérve a Katedrális térre, néhány percre megálltunk egy különleges kápolna mellett, amelyet a Bátori Zsigmond erdélyi fejedelemmel és lengyel királlyal ideérkezett magyar patrícius család, a Bóimok temetkezési helye volt. Ez az épület a későreneszánsz legkiválóbb alkotása ezen a vidéken. Ámulattal sétáltunk Lemberg utcáin. Úgy döntöttünk, hogy meglátogatjuk a Potockij kastélyt.  A Galíciai szejm marsalljának családi otthonában egy óráig Párizsban érezhettük magunkat, hiszen az a francia klasszicizmus stílusában épült. A palota parkjában tett sétán Nyugat-Ukrajna híres várainak makettjeit is megnézhettük. Innen tovább indultunk, hiszen még sok nevezetesség várt ránk. A galíciai parlamentnek helyet adó épület most Ukrajna legrégebbi felsőoktatási intézményének ad otthont. Érdekesség, hogy  Lemberg egyetemén oktatott a magyar jakobinus mozgalom egyik neves alakja, Martinovics Ignác is, aki a galíciai évek során egészen a dékáni méltóságig jutott. Az egyetem falán található Bólyai János, az egyik legkiválóbb magyar matematikus emléktáblája is, aki egy évet töltött ebben a városban. Hogy egy kicsit pihenjünk az árnyékban, kicsit  sétáltunk az egyetem épületével szemben található Ivan Franko parkban, itt van a nagy Kőtörő monumentális szobra.

A pihenő után elindultunk a Szabadság sugárút felé. Útközben néhány percre megálltunk a Tudósok házánál, azaz az egykori Úri Kaszinó impozáns épületénél. A fából faragott belső terét a magyar Járai Sándor készítette, ennek különlegesen szépsége több rendezőt is ide vonzott: itt több történelmi kalandfilmet is forgattak. Menet közben megálltunk Sárkányölő Szent György jelenkori szobra mellett, és hamarosan kiértünk a sugárútra: itt megpillantottuk a Lembergi Opera csodálatos épületét. Kicsit még nézelődtünk a sétáló utcán, fényképeket készítettünk Sevcsenko különleges szobránál, és természetesen, meglátogattuk Európa egyik legszebb operaházát. Egészen bizonyos, hogy Lemberg eme szimbolikus épületében tett látogatás maradandó élmény lesz.

Miután a csapat megebédelt, kicsit megpihenve, egy újabb kihívás várt ránk. A városháza tornyának 408 lépcsője után fantasztikus kilátás várt ránk. Az oroszlános város különleges panorámája lélegzetelállító, felejthetetlen látványt nyújt.

 Hamar eljött az ideje, hogy megismerkedjünk az esti Lemberggel. A szűk középkori utcák csendes zsongása, a hívogató kávéházak és teraszok sokasága, az utcazenészek előadásai, a régi épületek varázslatos megvilágítása magával ragadó élményt nyújt minden idelátogatónak.

A hosszú séta kellemes fáradsága nem akadályozta a diáksereget, hogy az éjszakába nyúlóan folytassa a beszélgetést. Jó volt feleleveníteni az elmúlt tanév sok érdekes vagy nehéz programját, az elmúlt hónapok eseményeit – ez is fontos és meghatározó része egy ilyen csoportos kirándulásnak, hiszen kiváló alkalom csapatépítésre, a barátságok elmélyítésére.

Az első nap gazdag programja ellenére maradt látnivaló még a másodikra is. Folytattuk a sétáinkat a régi utcákon, meglátogattuk a Kornyakt tornyot, az Arzenált, az első szláv  nyomdásznak, Fedorovnak állított emlékművet a Pince utcában, és elindultunk az Égi század tiszteletére létrehozott  emlékparkba. Ez egy kitűnő hely az elmélkedésre, nézelődésre, hiszen innen teljes pompájában látható az UNESCO által a világörökség listájára felvett lembergi óváros, és jobban érted, milyen fontos dolog a szabadság, milyen fontosak az igazi európai értékek.

Néhány száz méter után már az Örmény utcán sétáltunk és meglátogattuk az egyik legrégebbi templomot, az örmény-bizánci stílusban épült székesegyházat. Az utca egyik különlegessége még a Petróleum Lámpa étterem-múzeum, amely lembergi gyógyszerészek által a XIX. században megalkotott világítótest felfedezőinek állít emléket.

Maradandó élményt jelentett a Lembergi Csokoládé Műhelyben tett látogatás. A több szinten keresztül megcsodálható legkülönlegesebb egyedi készítésű finomságoknak igazán nehéz volt ellenállni. Érthető, hogy nem lehetett „megúszni” a csokivásárlást.

Még az ebédidőre tervezett pihenő előtt többen meglátogattuk az Ócenáriumot is. A háromszintes vízibirodalom a tengeri élővilágot bemutató hatalmas akváriumai igazi mesebeli látványosság – ide érdemes volt betérni.

Még ezelőtt az Örmény utca végében az Operaház mögött egy szuvenír „kereső” sétát tehettünk a Vernissage-kiállítás hagyományos kispiacon, ahol megannyi egyedi emléktárgy található.

Ebéd után felfedeztük a vásári Lemberget is. A hangulatos üzletek és bevásárlóközpontok sokasága és kínálata bizonyítja, hogy ez a város ma is pezsgő piaci életet él. A nap végén még arra is találtunk időt, hogy a diákok többsége kipróbálja az állomás előtti téren a Bolt vállalat elektromos rollerjeit, amelyek igen népszerűek a városban a helyiek és turisták körében egyaránt.

A kétnapos séta, több tíz kilométer megtétele után, elindultunk haza, Kárpátaljára. Éjfélkor futott be a vonatunk Munkácsra, és néhány óra múlva már mindenki otthon mesélt az oroszlános utazásról.

fb-share-icon
Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial