Erzsébet-tábor Zánkán

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének első évfolyamos diákjai 2019. július 21-én kezdték meg a zánkai Erzsébet-táborban történő nyaralásukat. Az indulás kora reggel történt. Hosszas utazás után, a délutáni órákban érkezett meg 30 fős csapatunk.

 Első programunkon ünnepélyesen köszöntöttek minket, táborozókat a szervezők, akik a hét folyamán hihetetlen energiát fektettek a tábor minden mozzanatába, hogy a résztvevők örömteli élményekkel térhessenek haza, majd 22:00-ig “mini disco”-n vettünk részt. Az ünnepség végeztével visszavonultunk a szobánkba, és kipihentük az utazás következtében felszínre tört fáradalmakat.

Másnap, hétfőn, táborozásunk első napján, a reggeli után a Nem Adom Fel Alapítvány érzékenyítő programján vettünk részt, mely a Balaton partján került megrendezésre. Itt átérezhettük a látássérültek, a mozgáskorlátozottak helyzetét különféle játékos formában. Ebéd után a strandon töltöttük szabadidőnket, ahol mindenki kedve szerint lubickolhatott a vízben, napozhatott. A kellemes pihenés után a Kiber játszótérre mentünk, ahol a digitális világ rejtelmeiről, érdekességeiről, valamint funkcióiról hallhattunk és láthattunk egy előadást. Vacsora után a megérdemelt pihenést élvezhettük.

Kedd délelőtti programunk az erdei kalandpark volt, ahol mindenki kipróbálhatott bármit. A kalandparkban voltak akadálypályák és mászófal, amelyeket kicsik és nagyok egyaránt kipróbálhattak. Az ebéd elfogyasztása után a délutánt a strandon töltöttük, ahol fürödtünk a Balatonban, részt vettünk a Digitális Immunerősítő Programon (DIP). A DIP-on bemutatták az internet veszélyeit, hogyan védekezhetünk a különféle online veszélyekkel szemben, illetve hasznos ajándékokat kaptunk. Ezután sárkányhajóztunk, ahol nem csak evezni tanultunk meg, de ami a legfontosabb, csapatban dolgozni.

A szerdai napunk viszonylag pihentetőnek és visszafogottnak bizonyult.

Napunk nagy részét a Balaton partján töltöttük, mivel programjaink egy része is a parthoz köthető volt. Lehetőségünk adódott sétahajózni a tavon, amely elképesztően nagy élményként maradt meg bennünk, mert a látvánnyal, amit akkor nyújtott nekünk a táj, nehéz volt betelni, bármelyikünknek is.

Az ebéd után, ki pihenéssel, ki pedig a parton való napozással és fürdőzéssel töltötte az idejét.

Az esténk igazán tartalmas volt, mivel szabadon választható programként vagy táncházzal, vagy egy közös tábortűznél való énekléssel zárhattuk le esténket, ami után mind fáradtan zuhantunk ágyba.

Az utolsó napon szomorúsággal, viszont nagy kedvvel vághattunk bele a programokba. Délelőtt az Utazó Planetárium című programba vehettünk részt. Rengeteg dolgot tudhattunk meg galaxisunkról és az azon belül lévő bolygókról. Ennek végeztével megebédeltünk és ismét lementünk a strandra. Mindenki megtalálta a magának tetsző foglalkozást. Az utolsó napon lehetett a kincseskuponjainkat beváltani a kincsmosáson. Rengeteg érdekes dolgot találhattunk itt. Ezután várt bennünket a sárkányhajózás, melyet ismét nagyon élveztünk. A vacsora után a záró bulihoz érkeztünk, ez volt a hét utolsó programja, itt Zánkán. Pólóinkkal képviselve csapatunkat, csatakiáltást kiáltva felvonultunk a főtérre, ahol a program zajlott. A kárpátaljaiak is kivették részüket a záró előadásból, ugyanis a viski táncegyüttes léphetett fel. Ezek után következett a TESO-k (Tábori Együttélést Segítő Operatív stáb) előadása. A Magyar vagyok című dal közös eléneklésével fejeztük be a záró bulit, és mindannyian visszavonultunk a szállásainkra és felkészültünk a hazautazásra.

Másnap a reggeli után csomagjainkkal együtt indultunk el Budapestre. Itt egy cirkuszi előadáson vettünk részt a Budapesti Nagycirkuszban. Az előadás mindenki számára érdekes és vicces volt. Ezután a cirkusztól nem messze lévő Gundel étteremben ebédelhettünk. Miután mindenki elfogyasztotta bőséges ebédjét, ismét felszálltunk a buszokra és a végállomás, a határ felé vettük az irányt.

Ezúton is köszönetünket fejezzük ki mindenkinek, aki bármilyen formában hozzájárult ahhoz, hogy egy feledhetetlen, örömteli hetet tölthessünk az Erzsébet-táborban.

A első évfolyamos táborozók