Tanévzáró ünnepség a Rákóczi főiskolán

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) június 26-án tartotta diplomaátadóval egybekötött tanévzáró ünnepségét. Az eseménynek a hagyományt követve a beregszászi református templom adott otthont.

Az ünnepség Kárpátalja történelmi lobogóinak – Bethlen-zászló, Rákóczi piros, piros-fehér, piros-kék, zöld lovassági zászlói, magyar és ukrán nemzeti zászló, a millenniumi zászló, Kárpátalja és a II. RF KMF zászlaja – bevonulásával kezdődött. Ezt követően a házigazda beregszászi gyülekezet nevében Taracközi Ferenc vezető lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket a 133. zsoltárral. Szavait nemzeti imádságunk, a Himnusz és a Rákóczi-főiskola himnuszának (Rákóczi Ferenc bús éneke) közös éneklése követte.

A meghívott vendégek köszöntése után ünnepi beszédet mondott Szikura József, a főiskola rektora. A rektor a hallgatók szívére helyezte: legyenek becsületesek és serények, őrizzék nyelvüket, magyarságukat.

A szót ezután Trócsányi László igazságügyi miniszter vette át, aki elsőként Magyarország kormányának és miniszterelnökének, Orbán Viktornak üdvözletét tolmácsolta. A miniszter hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarság a magyar nemzet része, azt egységes egésznek kell tekinteni. Magyarország kormánya továbbra is arra törekszik, hogy a határain túl élő magyar nemzetrészek az Európában elérhető legmagasabb jogvédelemben részesüljenek saját szülőföldjükön. „A legfontosabb a béke – fogalmazott –, hogy azok, akik a főiskolán most átveszik diplomájukat, békében élhessenek, hogy katonai behívó helyett ösztöndíj- és állásajánlatokra várhassanak, esküvői és keresztelői meghívókat kapjanak és küldjenek.”.

A megyei tanács képviseletében Popovics Mihajlo alelnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd a végzős hallgatók köszönetmondása következett. Őket képviselve Kiss Alexandra matematika szakos hallgató szólt a jelenlévőkhöz. Elmondta: a kezdetekkor ismeretlen emberek mára barátokká lettek. Az intézményben nemcsak szakmai tudást, hanem erős magyarságtudatot is örökítettek a hallgatókra, személyiségüket pedig különleges módon fejlesztette a tanári gárda. A sok jó, öröm és a küzdelmek, a bukások után is elmondhatja minden diplomázó: „Megérte!” Végül Jeremiás könyve 29. részének 11. versével búcsúzott diáktársaitól: „Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az ÚR –: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.”

Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnök asszonya évértékelő beszédében ismertette, milyen konferenciákat és rendezvényeket szervezett az intézmény, illetve hány tudományos művet adott ki az elmúlt tanév során. Kiemelte többek között a Lehoczky Tivadar Intézet Málenykij robot című kiállítását, mely egészen Brüsszelig vitte az 1944-es elhurcolások szomorú tényét, és azóta számos magyarországi egyetemen is megtekinthető volt. A felnőttképzési központról szólva elmondta, hogy az tíz nyelvi tanfolyamot indított, melyet 188-an végeztek el sikeresen. Kiemelkedően magas volt a magyart idegen nyelvként tanulni vágyók száma: ezt 70-en igyekeztek elsajátítani a főiskolán. A 2014–2015-ös tanévben a főiskola nappali és levelező tagozatán 662, az államilag nem akkreditált képzéseken pedig 321 hallgató tanult, így összesen 983 diák számára ért véget a tanév. Egy elsős diák egy értelmetlen tragédia folytán sajnos nem fejezhette be diáktársaival a tanévet: Tóth Csabára egyperces néma csönddel emlékezett a közösség.

A diákhimnusz (Gaudeamus igitur) eléneklését követően Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Tannyelvű Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány elnöke köszöntötte az immár diplomás fiatalokat. Kiemelte annak szimbolikus jelentőségét, hogy a tanévzáró az Isten házában, a református templomban van. Kifejezte reményét az igazság és a béke győzedelmeskedése felől. „Nem választhatták meg, mikor lesznek fiatalok – most azok. Örvendezni kell az életnek!” – mutatott rá.

A rendezvény a történelmi egyházak képviselőinek áldáskérésével és a Szózat eléneklésével ért véget.

Kocsis Julianna